Valszeg két részlet lesz, mert még totál friss az élmény és most normális gondolatokat nehéz összeszedni.
9-11-ig tartott,
:-) KÉTSZER sikerült visszatapsolni őket!
Még nem hallok, köszönhetően annak, hogy a 3. szektorban ültem, a színpad oldalán és Chris egy gyilkos a gitárjával.
She's got nothing on but the Radio (kb. 3. szám) után szakadt el először a dobhártyám.
(klikk az élményért,
jótanács: NE vedd hangosra :-))
Szóval aki koncertvideókat szeretne látni Per-től, aki éjfélkor frissítette a Roxette hivatalos FB üzenőfalát, az ide klikkeljen.
Dani szerint ez egy vigyori bejegyzés lesz, hát üzenem:
NEM, kedves, ez még nem lesz az.
Azért nem mert bár nagyon-nagyon fülig ér a szám, hallani nem hallok, állati fáradt vagyok, de mindezeken túl iszonyatosan boldog és meghatott is vagyok.
Mert Marie egy CSODA.
Áll a színpadon 53 évesen és nem lehet nem meghatódni tőle.
Mert mi rajongók tudjuk, hogy 2002-ben, amikor összeesett az agydaganatával,
akkor 5 % esélye volt túlélni mindent.
Mi tudjuk, hogy a műtét után egy évig beszélni sem tudott, hangja sem volt, nemhogy további zenei karrieren törte volna a fejét.
Tudjuk azt is, hogy szinte félvak, mégis jön-megy a színpadon.
És énekel.
Persze nem úgy, mint régen.
Áthangszerelték az összes dalt, hogy könnyebb legyen kiénekelnie jópár hangot.
De néha-néha megcsillogtatja a múltat.
Tökéletesen.
Imádnivalóan, úgy hogy sír a fele közönség.
:-) garantáltan mindenhol.
There's no escape for the broken-hearted
there's no return once you've lost your way
I say a prayer now your love's departed
that you'll come back to stay
bring back the perfect day
:-) mi tegnap este az utolsó refrén előtt is tapsviharban törtünk ki, nemcsak a végén.
