"Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." Simone Weil

,,Mihelyt nem kell: mindenem a tied - ez az élet vásárcsarnokának felirata." Weörös Sándor


szerda, január 27, 2010

Meglepi Nektek

Immáron 2 éve, hogy csatlakoztam a LUMOS nevű Harry Potter rajongói birodalomhoz.
2 éve, hogy olvasom-követem életeiteket, gondolataitokat.
Most már mindenki blogja nyilvános - én innen halászgattam, meg a fórum aláírásokból.

Mert mi tudná néha jobban jellemezni az embert, mint 1-1 jól eltalált mondat, verssor, vicc?

Nem írok szerzőket, olvassátok, ismerjetek magatokra.
És legyetek büszkék - igen magvas gondolatokkal teliek a blogjaitok, hozzászólásaitok, tehát lelketek-fejetek.

Persze engem is jellemez a válogatás, mert részrehajlok.
Fable-val szólva:
A barátság nem első látásra születik, hanem felépül, ha van miből.
"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott."


~~~~~~~~~~

"Sokkal fontosabb a változásnál az, hogy tudd, ki akarsz lenni.
Tudd, mi a cél, milyen ember akarsz lenni, és mi az az akár apró lépcsőfok, amit meg kell lépned ahhoz, hogy közelebb kerülj hozzá."

"A nőket szeretni kell, nem megérteni."

Az én piciny életem apró részletei, amik vidám szösszenetek, vagy akár szomorú gondolatok is lehetnek.

Magányos meserajongó hölgyeknek, és akinek még kell ;)

"Én jó vagyok, ha van miért, hű vagyok, ha van kiért, szeretek, ha kellemes és szenvedek, ha érdemes."

"Kevés embert szeretek igazán, még kevesebbről van jó véleményem. Minél jobban megismerem a világot, annál elégedetlenebb vagyok vele."

A könny értékes dolog. Sok pofont kell ugyan kapnunk az élettől ahhoz,
(ki lehet kerülni, de egyszer úgy is mindenki kap párat, a mennyisége egyénenként változó) mire rájövünk, miért és kiért érdemes sírni, és min kell villámgyorsan továbblépni. Ugyanis. Ha neki állunk sírni, mert eltörtünk egy poharat, vagy össze kell porszívózni a szobánkba és szellőztetni se ártana, vagy akármiért, attól nem leszünk aranyos kis cukigolyók. Ezzel egy idő után elriaszthatjuk az embereket, mert megunják.
Döntse el mindenki, hogy mi a jó neki.
Mert saját sorsunk kovácsi egyedül mi vagyunk. Néha bepofátlankodik pár fő, akin még múlunk, de ez ne zavarjon minket. :D
És csak vidáman. Mert az élet tulajdonképpen egyszerű. Csak mi ragaszkodunk hozzá, hogy bonyolult legyen.
Gudlákk.

Ezeknél a dolgoknál mindig bizonytalan vagyok: mit is írhatnék magamról?
Számomra a legfontosabb a családom, a barátok, és a hobbijaim. :)


Összeszedtem pár érdekességet az újévi fogadalmakról. :) Ez azért kapcsolódik ide, mert úgy döntöttem, idén én is teszek. :P
a saját véleményem a dologról:
Amúgy tényleg jó dolog a fogadalomtétel, főleg ilyenkor, az új év varázsa, és hatalma, az hogy egy teljesen új év kezdődik: a fogadalmaktól és az új évtől lehet valójában úgy érezni, hogy valóban képesek vagyunk teljesíteni ezeket.


Igazam volt, mert a másnap tényleg mindig jobb. :) Mamár jókedvem van. A hajam is megfelelően hullámosodott. Úgyse hiszitek el nekem, de amikor jó a kedvem akkor hullámosabb a hajam is. :P


"Megpróbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem, hogy levegő nélkül nem tudok élni."

"Nincs egyszerűbb egy megoldott problémánál."

"Aki szeret, szeressen.
Aki nem szeret, annak az Isten fordítsa felém az arcát.
Ha nem boldogul az arcával, fordítsa el a bokáját, hogy a bicegéséről felismerjem."

Az élet egy lengőajtó: soha nem tudod hova nyilik de mindig pofán talál.

Floridában egy Harry Potter nevű férfi arról panaszkodott, hogy valaki állandóan zaklatja őt telefonon. Potter úr arra gyanakszik, hogy a zaklatója az egyik lakó az utcából, Joey Voldemort.

Elég érdekes, hogy azt mondod már nem szeretsz, tegnap még azt kérted, hogy tépjem le a boxered...

Korán keltem. Hol az arany?

Tudatában lenni a hülyeségnek és úrrá lenni a hülyeségen két külön dolog.

- Pont jókor jössz, mert ez a nap legjobb része.
- Melyik az a rész?
- Az, amikor te meg én mi leszünk.

A mai napig ámulatba ejt, hová képes fajulni az önáltatás.

A helyzetben alapvetően nem volt semmi rendkívüli. Egy férfi és egy nő – találkoztak, összeismerkedtek, ismeretségük ellenére összejöttek, talán szerelembe estek, örök hűséget fogadva házasságot kötöttek, és együtt éltek haláluk napjáig...
Két ember voltak abból a kisebbségből, akik nem elégednek meg a kínálkozó jobbnál jobb lehetőségekkel; élni is kívánnak velük. Vállalva az ezzel járó minden szokatlan, vagy egyenesen bosszantó kérést…

Egy kis blogszínvonalcsökkentő: XDD 8-) Kéretik nem összehányni a monitort. :D Bár mindegy nekem végülis, mert nem az enyém. XDD

"A világ folyamatosan változik. Sosem lesz már ugyanolyan, mint akkor volt... Ez néha jó, de többnyire inkább rossz. Mi emberek nem szeretjük a változásokat. Sok energiát emészt fel a befogadásuk, a megértésük és a túlélésük. És minnél öregebbek leszünk, annál több és nagyobb változást élünk meg, és annál jobban fáj. Nem olyan fájás ez, mint amikor eltörik a karunk vagy elveszítünk valakit. Sokkal méllyebben van, felülről nem is látszik, de ott van. Érezzük valahol legbelül, hogy ez nem jó, csak képtelenek vagyunk megfogalmazni, hogy mi is az valójában. Olyan, mint egy kellemetlen bizsergés az agyunkban. Megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, de ott van, érezzük és zavar. Zavar, mert tudjuk, nem tehetünk ellene. Az élet velejárója. És ez benne a legrosszabb. Hogy tehetetlenek vagyunk vele szembe.

Valami elmúlt, mint amikor ősz lesz a nyárból, mint amikor befejezzünk az iskolát, vagy mint amikor véget ér a kedvenc sorozatunk. Vagy mint amikor meghal egy ember, akit nem is ismertünk, de olyan, mintha ismertünk volna."

szombat, január 23, 2010

Lumos tali beszámoló (jobb későn, mint soha)

... ezt is csak azért, mert állítólag én szoktam megírni.(?!)

Naszóval, egy hete szombat, 3 óra; helyszín szokásos Sirius teázó.

Részt vevők:
Dorcsi (kösz a szervezést!);
Encsy, Dávid-Brumbal; Samupapa;
Dani (Regulus) és húga Zita;
Erzsi (Egoka) valamint szerény személyem (Mátéval társbérletben).
Alapban : NO bkv. (jól tudunk időzíteni)

Twitteren és a fórumon leírtak alapján némi frásszal indultam el; ugyanis a szokott asztalunkat elfoglalták (twilight-fan találkozó zajlott);
ezért csak a galéria jutott nekünk.
Bár halványan mintha az rémlene, hogy tavaly jópáran ki óhajtották volna próbálni a helyet??

Encsy kénytelen volt szakmáját gyakorolni (piszkosul jó pincérnő lesz, mert itten kérem egy 10 cm széles pallón is felhozta a teáskannákkal megrakott tálcát);
nekiálltunk inni , én enni.
Encsy felhívta Hajnit, hogy tudja-e Imi új számát. Imi persze nem jött, mostmár tényleg jár neki a morc fej!
(off: Encsy mellett én kiabáltam, szóval : Szia Hajni! Samupapa és Dani találgatta, hogy vajon Pécsről eljössz-e közénk. -:)

Samupapa elővarázsolta a ragasztós hátú cetlijeit és elkezdődött a játék.
Barkóba á lá Harry Potter.

Na, itten kéretik megállni egy pillanatra, mert megjegyzéseim vannak:

- min. 200 szereplőről van szó, ha az állatokat, szellemeket és holtakat, tankönyvírókat is beleszámoljuk.(!!!)

- akiknek ez a játék nagyon megy:
Ego és Daisy (lévén írtak a HP sorozathoz 1-1 tesztkönyvet);
és Samupapa, aki 9x olvasta el a hétkötetes sorozatot.
(honnan van rá ideje?)

- előrebocsátom: nem fogok mindenkinél minden egyes feladványra emlékezni!
(tessék használni a megjegyzés rovatot)

Első kör: a bemelegítés.

Röhejes módon a mellettem ülő Dani céduláját nem látom;
később derül ki, hogy Samupapa Dani nicknevét (Regulus Black) adja fel.

Encsy : Perselus Piton.
(megjegyzés:
akinek a nevénél Dorcsi szélesen, romantikusan el kezd mosolyogni:az Piton lesz.)

Dorcsi: Sirius Black
(na, itt én vigyorogtam; mert felemlegettem hogy Sirius voltam már teázás közben; sz. ez adta az ihletet)

Dávid:
Ginny Weasley.
(Dani George W.-nek olvassa)

Samupapa feladványait Encsy, Dorcsi és Dani találja ki.
(a legtöbbnél totál ismeretlen mellékszereplők vannak, akiket egyszer megemlít egy másik szereplő; de mindent tud!)

Jómagam: Dumbledore.

Második kör: szívatással indul.
Meghaladja a fantáziámat Harry mugli nagybátyja;
ellenben a többiek brillíroznak.
Dani megkapja George Weasley-t, hadd fejlődjék a hallása;
Dorcsi Tonks lesz.

Játszunk még egy-két kört amikor pisiszünetre elnyargal a társaság;
valamint megérkeznek a sonkás szendvicsek.

Szívatás tovább folyik, Encsy feladná Aberforth Dumbledore-t; Dorcsi Andromeda Tonks-ot;
ellenben a fiúk kitartóak és Dávid kitalálja az egyik Peverell testvért;
Dani Eileen Prince-t;
Samupapa pedig Perkins-t, akiről senki sem tudja megmondani, hogy vajon női v. férfi mellékszereplő.

Dorcsi eltávozik körünkből kb. 6 körül; odalenn a twilight fanok fényképezkednek, énekelnek és határozottan csintalanok.(vajon milyen teát ittak?)

Beesik Ego, ő persze rögtön legyűri a feladványát;
Encsy belefárad az estébe és nem játszik már;
mi is inkább beszélgetni kezdünk.

Kb. 7 körül számolunk, szedelőzködünk, pisilünk és fél nyolckor elindulunk.

Szerencsém van, Samupapa hazafuvaroz; a szomszéd kerületben lakik.

Még a teázó előtt megállapodunk abban, hogy március 14. vasárnapot mindenki alkalmasnak találja egy újabb teázásra;
lévén másnap úgyis lehet pihenni.

Tehát elő a naptárakat, lehet beírni;
február uccsó hetében meg majd lefoglaljuk a lenti asztalt.

Aztán majd...
min. egy évig marad csak az olvasás és a levelezés, fórum, twitter.

Ps:
némi hiányérzet pótlására és a másik fél meghallgatása céljából
beillesztettem Dani blogcímét is, nála is olvassatok!

péntek, január 22, 2010

Rúzsa Magdi: Nem maradunk





Esős reggel, megint rád talált,
Valahol érzed még az illatát,
Hajában hó volt, akkor még jó volt
Csak nézted hogyan megy tovább.

Szíved vitte mégis hallgattál,
Miatta láttad szebbnek kopott ruhád,
Miatta hitted, könnyebb az élet,
Csak nézted, hogyan megy tovább.

Néha nap még érzed,
A tegnap a múlt, ami elkésett.
Néha nap még kéred,
Az isteni szót ami szebbé tesz.
Néha nap még várod,
A fényt, ahol jó, hogy ha elfáradsz,
Elfárad lassan az út,
Nem maradunk.

Ablakból kémlelt édes Mennyország,
Titokban nézted furcsa járását,
Álmodtál róla, nem vált valóra,
Csak nézted, hogyan megy tovább.

Élére hajtogatott nagykabát,
Magadra öltöd minden éjszakán,
Tudod, hogy szép vagy, ne bánd a múltat,
Csak nézd, hogyan megy tovább.

Néha nap még érzed...


Zeneszerző:
Jamie Winchester.

kedd, január 19, 2010

Marcus Aurelius idézet

“Az igazságok közül, melyekre szemedet függeszted, kettő legyen mindig kéznél.

Először, hogy a külső dolgok nem férnek hozzá a lélekhez, hanem kívül vannak rajta, mégpedig mozdulatlanul – minden izgalom tehát belső felfogásból fakad.

Másodszor, hogy mindaz, amit látsz, hamarosan megváltozik, sőt megszűnik. Arra gondolj, hány változásnak voltál már magad is tanúja.

A világ változás, az élet felfogás dolga.”

Idézet forrása:
http://idezet.wordpress.com/

hétfő, január 04, 2010

Megint hétfő


Túdom, nehéz az évkezdet.
De ettől a számtól talán könnyebb lesz. -)

Zene:
Dés László

Szöveg:
Geszti Péter

Előadó:
Jazz+Az