Bárcsak elrepülhetnék

Radnóti Miklós: Gyökér

A gyökérben erő surran,
esőt iszik, földdel él
és az álma hófehér.

Föld alól a föld fölé tör,
kúszik s ravasz a gyökér,
karja akár a kötél.

Gyökér karján féreg alszik,
gyökér lábán féreg ül,
a világ megférgesül.

De a gyökér tovább él lent,
nem érdekli a világ,
csak a lombbal teli ág.

Azt csodálja, táplálgatja,
küld néki jó ízeket,
édes, égi ízeket.

Gyökér vagyok magam is most,
férgek között élek én,
ott készül e költemény.

Virág voltam, gyökér lettem,
súlyos, sötét föld felettem,
sorsom elvégeztetett,
fűrész sír fejem felett.

(Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben,
1944. augusztus 8.)

Reggel láttam a metróban.
Nem tudom ki ötlete volt, de több irodalom, képzőművészet; egyáltalán emberség lehetne a ronda metrókocsik belsejében, megállók falán.
Hogy emlékezzünk, büszkék lehessünk a művészeinkre.

Steve Jobs, Apple egyik alapítója mondta

"Your time is limited, so don't waste it living someone else's life. Don't be trapped by dogma - which is living with the results of other people's thinking. Don't let the noise of other's opinions drown out your own inner voice. And most important, have the courage to follow your heart and intuition. They somehow already know what you truly want to become. Everything else is secondary.”

Az időd véges, tehát ne pazarold arra, hogy valaki más életét éljed.
Ne lépj bele az általános csapdába- hogy élni csak mások elgondolása szerint lehet.
Ne hagyd, hogy a többi ember véleményének zaja elnyomja a belső hangodat.
És ami a legfontosabb: légy bátor követni a szívedet és a megérzéseidet.
A belső hang már tudja, hogy igazából mi szeretnél lenni.
Minden más vélemény csak másodlagos.

(szabadfordítás, de nagyon igyekeztem -:)