"Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." Simone Weil

,,Mihelyt nem kell: mindenem a tied - ez az élet vásárcsarnokának felirata." Weörös Sándor


csütörtök, július 23, 2009

Reményik Sándor : Csendes csodák

"Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tûz nyelje el Sodomát.
A Mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüst pontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut el elõled,
Hogy nõ, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? - s hogy tükrözõdni
Látod a vízben az eget?
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök."


Olyan fárasztó hetem volt.
A meleg miatt is, és a munka miatt is.
De ezt a verset, főleg az utolsó négy sort az Ég küldte ma !
Köszönöm, Reményik Sándornak.

vasárnap, július 19, 2009

Andrew Matthews – Élj vidáman!

"Mivel mi határozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért a boldogságunk szükségszerűen saját kezünkben van. Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe.

Ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog gondolatokra kell koncentrálnunk. Mégis milyen gyakran tesszük az ellenkezőjét! És milyen gyakran előfordul, hogy fel sem figyelünk arra, ha megdicsérnek minket, viszont még hetek múlva is egy barátságtalan megjegyzésen rágódunk! Ha megengeded, hogy egy rossz élmény vagy egy kellemetlen megjegyzés kösse le gondolataidat, akkor ennek viselni fogod a következményeit. Emékezz rá: te kontrollálod a gondolataidat.

A legtöbb ember csak pár percig emlékszik a dicséretekre és évekig a sértésekre. Gyűjtik a szemetet, olyan hulladékot hordanak magukkal, amivel húsz évvel ezelőtt dobálták meg őket."

csütörtök, július 02, 2009

Milyen változatos is a nyelvünk...

Tudod-e ....... ki hogyan hal meg?
A tűzoltó elég gyorsan,
Az aratóért jön a kaszás,
A házmester beadja a kulcsot,
A molnárt felőrli az élete,
A szabónak elszakad élete fonala,
A pék megeszi kenyere javát,
A kertész a paradicsomba kerül,
A postásnak megnyílik a mennyország kapuja,
Az órásnak üt az utolso órája,
A kalauz eléri a végállomást,
A prímásnak elszakad a húrja,
A matróz az örök nyugalom tengerére hajózik,
A pénztáros elszámol az élettel,
A búvár örök álomba merül,
A trombitásból kifogy a szusz,
A koldus jobblétre szenderűl,
A dijbirkozót maga alá gyűri a halál,
A bérlő örökös otthonra lel,
A boldogtalan megboldogul,
A léghajósnak elszáll a lelke,
A vegeteriánus fűbe harap,
A virágárus alulról szagolja az ibolyát,
A lovász elpatkol,
A papnak harangoznak,
A vadásznak lőttek,
A színésznek legördül a függöny,
A muzsikusnak elhúzzák az utolsó nótáját,
A szabót kinyírják,
A kis embereket elteszik láb alól,
A meteorológusnak befellegzett.

-:)

vasárnap, június 28, 2009

Ha nem lenne Isten...

Új mozgalom, buszon-villamoson láttam a plakátjait.
Fennt a weboldalcíme is.

Elgondolkodtam, vajon milyen érvekkel lehet Isten létét bizonyítani?

1., Fura módon minden ember HISZ Istenben, legalábbis a pszichológusok szerint.
Minden pszichológiai iskola úgy tartja, hogy van istenképünk, csak éppen nem tudunk róla.
De ez nem is meglepő, a legtöbb ember arról sem tud, hogy mi a különbség : élni és létezni , látni és nézni igék között.

2., Második probléma: hogy megelégszünk másodkézből kapott információkkal.
A szerelem, hazaszeretet vagy kitartás nevű szintén elvont fogalmakat és érzéseket mindenki meg óhajtja tapasztalni, ki akarja próbálni, át akarja érzeni;
de Istent elfogadjuk olyannak, amilyennek mások leírják nekünk.

3., Ez itt a legnagyobb probléma: a másodkézből kapott, mások által kreált Jóisten.
Még mindig vannak olyan szülők, akik Istent afféle mumusként használják, vele fegyelmezik a gyereküket.
Milliószám vannak olyan emberek akik felnőtt korukban sem igyekeznek önálló érzéseket, tapasztalatokat szerezni, önállóan gondolkodni, hanem elfogadnak egy szakállas öregúr képet.

4., Nem értem miért kell bizonyítani, hiszen az atomban is hisszünk, ET-ben is, a Holdon járt Amstrongban; és most engedelemmel a politikai mendemondákat, hazugságokat nem sorolom fel.

Nem értem miért kell bizonyítani; hiszen a világ minden táján kialakult az istenhit.
Teljesen mindegy mi a neve : Egyetemes Lélek, Jahve, Buddha, Isten, Mindenható, Gondviselés....

Az édesanya szó is minden nyelven másként hangzik, mégis ugyanazt jelenti, nemde?
Csak éppen 6 milliárd ember szájából másként árad a szó, más-más anya arca jelenik meg.

Végül egy figyelemreméltó tény:
Nobel-díjas tudósok és írók, mint Einstein vagy Coelho;
Jung és Szókratész,
Dante és Bono a U2 vezetője,
Márai és Weörös Sándor mind-mind egytől egyig eljutottak a hitig, életük végén.

És nem érik be, nem érték be másodkézből kapott Istenképpel...


"Istent soha nem tudtam elképzelni, valószínűleg, mert nem emberi és földi, hanem isteni.
Az ember, mikor elképzeli és képen vagy szobor alakjában kifejezi az Istent, mindig valamilyen szakállas ősapát képzel el és fejez ki, egyfajta törzsfőnököt, sok hajjal, peplumban, gyapjas szakállal, mint egy rabbit vagy francia tanfelügyelőt. Így ábrázolták a görögök és rómaiak Zeuszt és Jupitert, így a kereszténység az Atyát.
Ez az ábrázolás mindig megzavart, szégyenérzettel töltött el. Az ilyen emberszabású Istent, akinek ondolált szakálla van, s orra is van, melyet időnként nyilván kifúj, nem érezhettem igazi Istennek.
Az Atya, Fiú és Szentlélek ábrázolásai közül csak a Szentlélek elképzelése tetszett Istenhez méltónak.
Isten alkotta és igazgatja a világot, s ezért bizonyos, hogy a világ hasonlít Reá is - de Isten nem lehet emberi, mert máskülönben borbélyhoz is kellene járnia.
Ez az együgyűség mindig felbosszantott.
Az én Istenemnek nincs szakálla, sem pepluma. Minden dolgok mögött van, mint Erő és Értelem.
Isten számomra a Szándék, mely áthatja a világot. Ez a Szándék tudatos. Ezért tudok beszélni vele, hamis elképzelések nélkül, ahogyan a parányi értelem beszél a végső, a nagybetűs Értelemmel."

Márai Sándor : Füveskönyv (127. Az Istenről)

vasárnap, június 07, 2009

Bródy János

"Én nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted, a jó tündér sem én vagyok.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Nincsen varázspálcám, mellyel bármit eltüntethetek
És annyi minden van jelen, mit megszüntetni nem lehet
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázsköpenyem
Hogy holnapra már máshol leszünk, sajnos, nem ígérhetem.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Mit tehetnék, áruld el nekem.

Hát mit tehetnék, áruld el nekem."

Videó:
http://www.youtube.com/watch?v=8IEZGrUkXeQ

Újra felfedezés örömét köszönöm az ALMA zenekarnak.

szerda, június 03, 2009

Reményik Sándor: Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.

Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

Köszönöm Eminek (Semilin, Portálguru) hogy megismertetett ezzel a verssel!

szombat, május 23, 2009

Petőfi Sándor : A magyarok istene

Félre, kislelkűek, akik mostan is még
Kételkedni tudtok a jövő felett,
Kik nem hiszitek, hogy egy erős istenség
Őrzi gondosan a magyar nemzetet!

Él az a magyarok istene, hazánkat
Átölelve tartja atyai keze;
Midőn minket annyi ellenséges század
Ostromolt vak dühhel: ő védelmeze.

Az idők, a népek éktelen viharja
Elfujt volna minket, mint egy porszemet,
De ő szent palástja szárnyát ránk takarta,
S tombolt a vihar, de csak fejünk felett.

Nézzetek belé a történet könyvébe,
Mindenütt meglátni vezérnyomdokát,
Mint a folyóvízen által a nap képe,
Áthuzódik rajta aranyhíd gyanánt.

Igy keresztüléltünk hosszu ezer évet;
Ezer évig azért tartott volna meg,
Hogy most, amidőn már elértük a révet,
Az utósó habok eltemessenek?

Ne gondoljuk ezt, ne káromoljuk őtet,
Mert káromlás, róla ilyet tenni fel,
Nem hogy egy isten, de még ember sem űzhet
Ily gunyos játékot gyermekeivel!

A magyar nemzetnek volt nagy és sok vétke,
S büntetéseit már átszenvedte ő;
De erénye is volt, és jutalmat érte
Még nem nyert... jutalma lesz majd a jövő.

Élni fogsz, hazám, mert élned kell... dicsőség
És boldogság lészen a te életed...
Véget ér már a hétköznapi vesződség,
Várd örömmel a szép derült ünnepet!

Pest, 1848. április

hétfő, május 18, 2009

Rend és Gondviselés

"Úgy tapasztaltam, hogy az emberi élet alján rend van.
S mert az emberi élet a Teremtés legbonyolultabb megnyilatkozási formája, valószínű, hogy máshol is rend van, a kezdetlegesebb és egyszerűbb létezés világában is, a kőzetek, mosómedvék,hüllők és a bolygócsillagok természetében is.
Mindenben rend van, a dolgok eljutnak hozzánk, akkor is, ha ujjunkat sem mozdítjuk, s rend van abban is, hogy időnként mozdítjuk ujjunkat, vagy lelkünket a célból, hogy a dolgok eljussanak hozzánk, mi eljussunk bizonyos helyzetekhez, emberekhez, gondolatokhoz, melyekhez személy szerint, elodázhatatlanul közünk van.
Mindebben rend van, ebben hiszek.
De hiszek abban is, hogy e rend mögött szándék is van, melyet nem ismerek.
Nevezd,ahogy akarod.
Én Gondviselésnek nevezem.
Ez a szándék törődik velem, személyesen, büntet, vezet, elrendezi dolgaim, a mélybe taszít, minden pillanatban ellenőriz, építi körülöttem a világot és épít engem a világban, felhasznál.
Aki ezt nem érzékeli idővel, vaksi és süket.
Minden mögött a Gondviselés van: ebben is hiszek."

Márai Sándor : Füveskönyv

péntek, május 01, 2009

Dsida Jenő : Arany és kék szavakkal

Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában álmodó
középkori barát,
ki lemosdotta rég
a földi vágy sarát
s már félig fent lebeg
a tiszta étheren, -
ül roppant asztalánál,
mely könyvekkel teli
s a nagybetük közébe
kis képecskéket ékel,
Madonnát fest örökké
arannyal s égi kékkel,
mígnem szelid mosollyal
lelkét kileheli:

úgy szeretnélek én is
lámpásom esteli,
halavány fénye mellett
megörökítni, drága
arany és kék szavakkal
csak Téged festeni,
míg ujjam el nem szárad,
mint romló fának ága
s le nem lankad fejem
a béke isteni
ölébe, én Szerelmem,
világ legszebb Virága.

Tóth Árpád

ESTI SUGÁRKOSZORÚ

Előttünk már hamvassá vált az út,
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szivembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le,
S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szivembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!

kedd, április 28, 2009

Az egyetlen útja, hogy barátot szerezzünk, ha mi magunk azzá leszünk

"Emlékszik bárki olyan időkre, amelyek nem voltak kemények, és amikor nem voltunk szűkében a pénznek?

Minden percért, amit mérgelődéssel töltesz, elvesztegetsz 60 másodpercnyi boldogságot.

Ne a járt úton haladj, hanem inkább abban az irányban indulj el, amerre még senki sem járt előtted, és te hagyj magad után lábnyomokat.

Bármilyen nyelven is beszélsz, sosem tudsz mást mondani, mint ami vagy.

A barátság igazi dicsősége nem az egymás felé kinyújtott kéz, nem a kedves mosoly, nem is a társaság öröme, hanem a lelki-szellemi megvilágosodás, amelyben részed lehet, amikor rádöbbensz, hogy egy embertársad hisz és bízik benned!"

Szerző:
Ralph Waldo Emerson
(amerikai költő, író, látnok)

Forrás:
Citatum.

szerda, április 22, 2009

Sem emlék, sem varázslat

Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyüléptű szivében megterem
az érett és tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.

Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,
merengj el hát egy percre e gazdag életen;
szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,
a világ ujraépül, - s bár tiltják énekem,
az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magamban élem át már mindazt, mi hátravan,
nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem;
ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -
talán most senki sincs.

1944. április 30.


Elkezdődött a Radnóti emlékév.
(http://www.litera.hu/hirek/megkezdodott-a-radnoti-emlekev)

100 éves lenne a drága.
Felesége, Gyarmati Fanni (ha minden igaz) él még, 97 éves.

Kevés verseskötet van a polcomon, az övé igen.
Sokat forgattam, néhol magától kinyílik.

Hihetetlen egy lélek volt.
Állt a biztos halál torkában és képes volt elengedni a haragot, gyűlöletet, világmegvetést.

Adjon nekünk az Isten erőt, hogy mi is képesek legyünk rá, halálélmény nélkül is.

szerda, április 08, 2009

Márai : Boldogságról

"A boldogságról

Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli.
Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi.
Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség.
Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!

Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra.
Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával.
S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit.
Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek."


glitter-graphics.com

szombat, március 21, 2009

Ékszertojás



"A szépség és az azt megtestesítő alkotás vágya elválaszthatatlan az embertől, enélkül jószerivel nem sok örömet talál a földön. Az ember megkívánja, megtalálja és befogadja a szépséget minden feltétel nélkül, csak azért, mert szépség, és áhítattal leborul előtte, nem kérdezi, mire használható és mit lehet rajta vásárolni."
Dosztojevszki



Képek forrása :
Herendi Porcelánmanufaktúra

Cikk a Herendi Ékszertojásról:
http://mindmegette.hu/index.php?apps=cikk&cikk=38045

hétfő, március 16, 2009

Awards



"A barátok a szívünk ékkövei."
Köszönöm FANTA !
Köszönöm a barátságodat és a díjat!

Bár bevallom, ilyenkor édes kín gyötör.
Mert kinek is kéne adni ?
A régi, már meglévő barátoknak, vagy jó dolog újakat is találni ?

Tehát továbbajándékoztam ezt a Barátság-díjat :

Semilinnek, mert Ő az első és egyetlen tanítómesterem; bármit amit tudok a webszerkesztésről Tőled tanultam, Emikém !!!
Isabonak, akinek weboldala tömör gyönyör (szó szerint) és aki nem fukarkodik megosztani képtárát mással.
Manócskának és Kalypszonak, mert rengeteg időt töltöttem már honlapjukon olvasva, bámulva.
Der Altenak, mert Ő az a férfiú, aki a hazafias szónak példaképe lehetne egy szótárban.

Nem utolsó sorban, pedig azért mert a felsorolt személyek internetes munkássága, kedvessége és humorérzéke lenyűgöző.

szerda, március 04, 2009

Vavyen Fable : Jégtánc

"Tessék: álarcok, maszkok. Nem az a maszk számít, amit félrelök.
Ám amit megfog és az arca elé emel, az már egy-egy vonás magából.
Az ember nem ilyen, vagy olyan, hanem ilyen is meg olyan is.
Ne akarjon mindennek szilárd körvonalakat, érzelmeire fogantyúkat, hogy megragadhassa azokat.
Vagyunk néhányan ilyen furcsa halandók.
Nem racionálisak, hanem emocionálisak.
Nem baj, ha nem értenek minket, még az sem baj, ha bolondnak tartanak.
Mélységesen nem számít, milyennek látnak bennünket mások, ha a mi ablakaink a képzeletre nyílnak, s ha tükreink olyan világba vezetnek, ahová a köznapok embere soha el nem juthat."